– De legalább nem vagy rákos – néz rám szúrós szemmel a szomszéd Marika, miután olykor kibukik belőlem előtte a Crohn elviselhetetlen valósága.
Shame on me.
Igazad van, Marika, mit pofázok én, mutasd inkább tovább, év végén ezúttal hova menekültök télből a nyárba a férjeddel.
Sok nővér és orvos javasolta már, vegyem fel a kapcsolatot más betegekkel, hátha akkor nem érzem magam ennyire egyedül a Marikák között. De ahányszor elkezdtem blogokat és videókat fogyasztani, rájöttem, vajmi keveset dob a hangulatomon, hogy tudom, K. József (57) hány centi vastagbéltől szabadult meg szeptemberben.
A TikTokkal azonban valahogy felfordult ez a világ is. A crohnosok ugyanis már nem csak a testüket ért gyötrelmekről, hanem a mindennapjaikról, a megnemértettségükről, a betegséggel járó depresszióról is beszélnek.
Rájöttem, a szomszéd sosem fog tovább látni a ráknál, de attól még nekem sem kell örömtáncot lejtenem azért, mert nem növekszik valami oda nem való a szervezetemben.
u.i.: A hűtőmágnest azért idén se felejtsd el, Marika!
Photo by Shubham Dhage on Unsplash
