Tudod, van az az érzés, amikor tisztában van azzal, hogy el sem szabadna indulnod otthonról, de te úgy gondolod, erős leszel és megcsinálod. Na mi lesz ebből? Városligetben bokorba szarás.
Igen ám, mert nem elég, hogy egyébként tényleg rosszul vagy, még győzködöd is magad, hogy PROGRAMOD van, mit fognak szólni, ha megint azt mondod: szarul vagyok. Így hát elindulsz. A kapun kilépve nem tudod, miért imádkozol már, hogy jöjjön inkább egyből a busz, hogy gyorsan fel tudj rá pattanni vagy azért, hogy ne és akkor tudsz még agyalni pár percet azon, hogy visszamenj-e egy gyors csekkre.
Aztán amikor kiérsz a megállóba, megörülsz, hogy nem jön az 5-ös busz, így vissza tudsz fordulni még egyszer megbizonyosodni arról, hogy csak (csak!) fáj a hasad és nem akar kitörni belőled a kraken. Aztán ha ezt letudtad, szaladsz a busz után, hogy el ne késs, de már érzed, hogy izzad a tenyered, ahogy megfogod a sárga kapaszkodót, a dobhártyád pedig ki akar szakadni a helyéről, úgy dörömböl. Bámulod az elsuhanó boltokat, bokrokat, eldugott barlangokat, ahol vész esetén könnyíthetnél magadon, majd igyekszel visszaterelni a gondolataidat nyugodtabb vizekre, hogy ne őrülj meg.
Megkönnyebbülsz, amikor meglátod a célállomást, ám a hosszú (6 perces) út alatt sikerült annyira felbsznod az agyad, hogy úgy döntött a szervezeted: nesze neked! Így nincs más hátra, mint az istenáldotta Meki, ami ezúttal még kódot sem kér az akcióhoz. Miután pedig megkönnyebbültél (hiszed azt te csak), megérkezel a programra, ahol már olyan állapotban vagy, amit már letagadni sem tudsz.
„Valami baj van? Sápadtnak tűnsz.”
Rövid update után pedig következik az „akkor minek jöttél el, megértettem volna a helyzetet!” monológ.
És ekkor már magad sem tudod, minek mentél el. Hogy bizonyítsd nekik, hogy ugyanabban a világban élsz, mint ők? Hogy bizonyítsd magadnak, hogy nem is vagy rosszul? Esetleg szereted, ha fáj vagy büszke leszel a nap végén, hogy tényleg le tudtad hozni gond (fosás) nélkül a programot? Nem. Inkább csak szeretnél közéjük tartozni, úgy létezni, mint ők, amiről igazából te is tudod, hogy lehetetlen.
Sztori-update: hogy a bevezetőben ígért történet se maradjon el. Áldottam az eget és a Liget Budapest Projektet, hogy számos nyilvános vécét telepítettek a Városligetbe. Ráadásul ezeket az applikációjukkal ingyen lehet használni. Igen ám, de csak 20:00-ig. És vajon főhősünk hánykor ért ki a Ligetbe? Nyilván..
Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash
